British Open 2012 - Task 5.

Az éjszakai jégéső és ordas vihar után a reggel tiszta égbolt és nulla szél kicsit meglepő volt, de nem értünk rá sokat gondolkodni, már ment is felszállítás.
Gyorsan írtak egy kicsit nagyobb feladatot mint tegnap és 11.15-kor ki is nyitották az ablakot. Sajnos ekkor bezáródott a felhőzet és a távolban is nagyra nőttek a felhők. Zárt felhőzet alatt tekergett a mezőny húsz percet mikor elkezdett csepegni az eső és törölték a feladatot.

Maradt két napunk, de az előrejelzés nem ígéretes. Főként a szombat, de a pentek sem valammi bika.

Meglátjuk, stay in the tube!

British Open 2012 - Task 4.

A negyedik task a nagy "ha" napja volt. Tóni azt mondta, hogy a nagyapja kedvenc szólása volt, hogy "HA öreganyátoknak pöcse lenne akkor ő lenne az öregapátok". Ráadásnak még Losi régi mondása is idevágó: "HA nem baszom el, megnyerem". Mindezek ellenére nem bírtuk abba hagyni a ha-val kezdődő mondatokat...

Reggel biztató, napos idő, gyenge széllel. Ez így most már minden várakozásunkat felűümúlta, mert mielőtt otthonról elindultunk azt mutatta a meteo, hogy akár minden napot is dobhatunk a kukába.

A zivatar veszély miatt és, hogy legyen érvényes feladat, elég rövidet írtak ki, valami 49 km, de ha a sok pont cilinderét leszámítjuk akkor csak 38-at kell megtenni ha nyílegyenesen a kurzuson mennél.

A pilonra várakozás és egymás lökdösése a termikből ismét 45 percig tartott, majd elindultunk. Úgy éreztem, hogy jó helyen vagyok, de hamar kiderült,  hogy sok pilóta jobban ráérzett a dologra, mert tövig nyomott gyorsítóval közlekedtek a gerincen ide-oda. Mire rájöttem, hgy felesleges kitekergetni a gyenge lifteket, mert haladok vele jobban, addigra már 20-25 ember igencsak meglépett. Szép sorban csináltuk a pontokat, de nem a korábbi napok tapasztalatai alapján, ahol mindenki kint ment a laposon, hanem gerinc végig majd kiszúr a pontra és vissza a gerincen. Na ezt kb ötször. Minden magyar látótávolgásra volt tőlem a task alatt, de egy jó 4 km-es siklást követően, bezárult felhőzet alatt hirtelen nem találtunk semmit és nagyon alacsonyra kerülve egy termikben találtuk magunkat. Azért vicces volt,  hogy a repülés második órájában ennyi pont és ennyi ernyő meg opció között egyszerre csak a négy magyar egy termikben nyaldossa a 0,2 métert talaj +200-on. Amikor a faluból felhallatszó kutyaugatás elnyomja a varió hangját, már eléggé bajt érzek. Tóni állítólag még a kutyalánc csörgését is vélte hallani, de megmenekültünk. Tónit kivéve, mert Ő még megcsinálta hegy előtti pontot és alacsonyabban sodródott vissza hegyre mint én és neki már túl gyenge a volt az ami nekünk sem volt azért méznyalás. Valahogy kitekertünk 1000 méterre és Szilárd ekkor elindult a végsiklásra. Ekkor döbbentem rá, hogy Ő is megcsinálta már a hegy előtti pontot és neki oda már nem kell kimenni. Utólag láttam a track logon, hogy 200 méterre voltam a cilindertől amikor ott keresgéltünk emelés után. Óriási hiba, hogy nem csináltam meg. Na mindegy, most már elég a magasságunk, Mátéval elindultunk és begyűjtöttük a pontot. Innen 8 km-volt hátra és kb 800 méteren voltunk.
Több opció is adódott. Vissza hegyre, kiteker 1000-1050-ig és onnan soklás, vagy elindulunk a kurzuson és ha tart vagy jön emelés akkor simán beverjük a célba. Én kicsit balra, ahol eddig minden nap adta, láttam egy ernyőt emelkedni, ezért elindultam arra fele. Máté is oldalazgatott velem. Félúton voltunk amikor az ernyő elindult a végsiklásra és már nem festette nekünk a termiket. Mikor odaértem nem találtam semmit, lehet, hogy még kicsit a gerinc irányában kellett volna keresni. De én sem akartam húzni az időt és Máté is mondta, hogy biztos lesz emelés a síkságon, így elindultunk az utlsó pont felé a cél előtt.
Nem volt semmi, sőt nem is tartott. Szépen elmerültünk és az utlsó pontnál leszálltunk a céltól 2,5 km-re.


Olyan 30. körül értünk volna be "HA" nem csesszük el.
"HA" megcsinálom a pontot ami 200 méterre volt, simán beadja.
"HA" a pont után visszamegyünk a hegyre, simán beadja.
"HA" a kurzuson megyünk simán beadja, mert láttuk, hogy utána arrafelé mindenkinek adta.
"HA" még ott a végsiklás előtt elkezdem keresgélni az emelést és kicsit rásiklok a hegyre, simán beadja.
"HA" nem csesszük el akkor most összetettben 22-25 között lennék.

Persze tudjuk,  hogy ezeknek a mondatoknak semmi értelme, de azért még másnap reggel is ezen témáztunk.

A száraz tények: 61. senkiházi lettem ezen a taskon. Összetettben pedig a 34.

Megvan a 3 érvényes nap és ezzel a verseny is jól fog pontozni. Kérdés persze az, hogy kinek. Ez majd elválik...

British Open 2012 - Task 3.

Majdnem teljesen zárt maradvány felhőzet fedte az égboltot reggel, ami miatt kicsit bizonytalanná vált, hogy egyáltalán repülünk-e. Tovább árnyalta a képet, hogy korai zivatart jósoltak, na meg földrengés miatt mozgósították a katonákat és a közeli reptér nagy aktivitást mutatott. Ezért később csúsztatni kellett az ablaknyitást amíg a katonák nem engedték a repülést. Ez hála az égnek nem volt több mint fél óra.
A zivatarhajlam miatt rövid feladatot írtak ki sok fordulóponttal. Akinek kevesbé megy a navigáció annak könnyen gondjai akadhatnak ezzel taskkal.
Az egész feladat egy 10-12 km körön belül játszodik és mivel kitisztult az idő úgy gondoltam egész künnyű lesz.
Persze az sose úgy van, ahogy én azt megálmodom. Az egész feladat alatt alig-alig voltam starthely magasság felett. Úgy végig repülni több mint 40 km-t, hogy ha már 1000 méteren vagy akkor királynak érzed magad az nem olyan szórakoztató. Minden pillanatban benne van a lerohadás veszélye és aki nem szeret bolyozni az lényegében boritékolta a korai hajtogatást.
A pilon után volt még két közeli pont a hegy előtt, de utána kitettek egyet a síkságra. Itt még nagyon együtt voltam az elejével, Máté meg Szilárd is ott volt a közelemben, Tónit nem láttam de nagy különbséget itt nem voltak.
Elindult a mezőny a síkság felé és mikor már csak 700 méteren voltunk de ezek csak mentek előre akkor átfutott az agyamon, hogy ezek vagy megőrültek vagy termiklátójuk van. Utközben atbukdácsoltunk pár kis 0,2-es emelésen és már bántam, hogy nem álltam meg tekerni. A szembeszél sem kedvezett, mert ha gyenge liftben próbálkoztál akkor visszasodort a hegy elé.
600 méteren már biztos volt, hogy ha jön valami megállok, mert az eleje csak ment és ment töretlenül. Páran elkezdtek tekerni valami gyengét, olyanok akik szintén a konzervatívabb versenyzők közül kerültek ki, így én is csatlakoztam hozzájuk. 
Ezzel, hogy lényegében mindent megtekertünk, biztosítottuk magunkat a lerohadás ellen, de lassan haladtunk. Láttam az elejét, hogy azért ők is kitúrtak maguknak valamit és mennek tovább, de azért egy-egy "áldozata" mindig lett a gyorsaságnak. Folyamatosan koptak ki az emberek. 1000-1100 méterről nem kell sok, hogy talajról figyelhesd a fejed felett alhaladó mezőnyt.
Máté és Szilárd maradt az elejében, ők nagyon szépen tartották a lépést ha nem is az első de a második bollyal.
Mikor második alkalommal kellett kimenni a síkságra, kicsit még távolabb mint először, a pont előtt voltam mikor Szilárdot hallom a rádión, hogy kikoppant. Tóni már korábban megadta magát sajnos, ő sem találta ennek az alacsonyan repülésnekl az ellenszerét.
Mátét meg észrevettem közel hozzám, de ő már megcsinálta a kinti pontot és aránylag magasan volt. Neki onnan az utolsó ként pont egy siklásból meg is lehet ha jól jön ki minden. Viszont örültem, mert alig voltam lemaradva. Gondoltam a türelem meghozta gyümölcsét és még be is érhetem vagy megközelíthetem az elejét.
Persze nem így lett, mert rásiklottam a pontra és onnan vissza, de annyira nem adta, hogy 350-400-on már pánikoltam, de a kurzustól teljesen ellenkező irányban egy ernyő centírozgatott valami gyengét és ezzel kimentett engem is a csapdából. Igaz vagy 20 percig tartott míg a 0,2-ből igazi lift lett és kitekertem 1100-ra. Onnan aztán nekem is lényegében egy siklásból meglett az utolsó két pont meg a cél is.
Fél órát kaptam Mátééktól, de örültem mert könnyen be lehetett égni és a célban mindig jobb mint valahol a mezőn egyedül hajtogatni.
24. lettem, Máté bevállalós repülése meghozta gyümölcsét és a 8. lett ami azért nagyon bika, főleg az öreg Tritonnal nem semmi teljesítmény!

Most már van két érvényes napunk, reménykedünk a szerdában még, mert utána front.

eredmények itt:

http://www.paraglidingcomps.org.uk/Results/2012/Default.aspx

 

British Open 2012 - Task 2.

Megint szép napos reggel, felszállítás korrektül megszervezve, mire felértünk a második körben már kész a feladat, mert félnek a zivatartól. Fél tizenkettőkor már a levegőt hasítottuk és becsúszott valami kis zavaró felhőzet, ami miatt a fél méterben 1200 méteren 100 ernyő próbált életben maradni. Nem volt túl funny, de kibekkeltük és elindult feladat, szépen haldtunk, kezdett kitisztulni az ég és erősödtek aliftek, mikor valami töketlen angol beszólt a rádión, hogy level 3. mert szakad az eső. Ami azt jelentette, hogy pár csepp rám is esett, de nem volt vészes és pont szétesett minden és kezdett sütni a nap ezerrel.
Stoppolták a napot és ezzel érvénytelen is lett egyben, mert ha senki nem repüli meg a feladat felét akkor érvénytelen.

Nagyon gáz az egész, mert nagyon kellett volna az érvényes nap ahhoz, hogy a verseny 100%-os pontot adjon. Ahhoz ugye három nap kell és nekünk eddig van egy. A meteo meg a hét második felére nagyon sitteset mond.

Pedig nagyon jó kis feladat lett kiírva és jó lett volna végig repülni, de az égiek máshogy akarták. Egyébként nem lett zivatar itt a környékben csak kb este 7-kor jött egy kifutószél a távoli zivicella hozományaként. Egyértelműen rossz döntés volt, fekete pont a szervezőknek, kicsit magasabb szinvonalat szoktak hozni.

következő bejegyzés: végre egy érvényes feladat ami 1000 pontos... task 3. comming soon

British Open 2012 - Task 1.

Az elrettentő előrejelzés ellenére nem is nézett ki nagyon rosszul az időjárás.
Napsütés, enyhe zavaró felhőzet de nem vészes, elindult a bizakodás.
Profin, időben, ami azt jelenti nagyon korán, kiírtak egy majdnem 60 km-es feladatot, ami elég érdekesnek látszott, mert az elején egy kis kiszúrás a pilonra, majd balra egy pont után jobbra a gerincen kb egy 20-as meg vissza.

 egfogadtam, hogy figyelek arra, hogy jól kapjam el a pilont, mert mostanában mindig elcseszem és elég frusztráló úgy végig menni egy feladaton, hogy végig csak bottal ütöd a förszt grupp nyomát.

45 perc volt az ablak nyitástól a startig, hát nekem sikerült megint példásan elcseszni az egészet. Mikor az eleje elindult és kb starthely magasságban két kilóméterrel hátrébb centíroztam a  fél métert. Szánalmas, de nem volt mit tenni és nyugodtan elindulni azzal a gondolattal, hogy nem az első 5 kilóméteren kell megnyerni a napot.

Ahogy megcsináltuk az első, majd a második pontot és mentünk a harmadik felé, már látszott, hogy sokan kikoptak a mezőnyből. pedig elég erős liftek voltak és adta is rendesen. Igaz, hogy több opció szerint lehetett menni, kint a laposon és a hegyen is. Érdekes, hogy kint jobban és biztosabban haladtak, én maradtam a hegyen és egyszer csak látom, hogy jön vissza az eleje. ekkor már nekem is "csak" kb 4 km-re volt a forduló és kb 30 ernyőt láttam magam körül/előtt. Nem is rossz, gondoltam. Persze sokkal jobban kellett volna mennem, de annak fényében, hogy milyet betlitzem az elején, már nem is látszott reménmytelennek a helyzet. Máté beszólt rádión, hogy a fordulónál van, én ekkor voltam 3 km attól és ekkor stoppolták a napot. Az egyik angol nagykártya leszopódott a hegy elé a rotorba és odaverte magát. A helikopteres mentés miatt le kellett szállni mindenkinek. Ilyenkor visszaszámolnak 10 percet és ahol éppen tartott mindenki odáig pontozzák.

Nekem jobb lett volna ha végig megy mert pont felhő alap közelében voltam és visszafele hátszében kellett volna jönni. de nem karok elégedetlen lenni mert vert helyzetből jöttem fel aránylag jó helyre.

Máté 13., Sziszi kb 20. én meg 33 körül (Tonit most nem tudom).
Mivel nem lett ezer pontos, ezért nincsenek nagy különbségek, tehát minden nyitott. remélem kicsit jobban tudok majd az elején koncentrálni és nem 10 perc késéssel indulni a feladaton.
 

Britis Paragliding Open 2012 - Meduno - Italy

Korábban még nem rendeztek itt versenyt és emiatt, no meg az angolok kompetenciája miatt amit a versenyrendezésben mutattak az elmúlt pár évben tettem le a voksomat emellé a verseny mellé.
Tóni, Métá, Sziszi meg én indultunk neki az egy hétnek a viszonylag rossz időjárás előjelzés ellenére. 
A verseny létszám limitje nem telt meg, ami azért nem megszokott az angol versenyeken. Köszönhető lehet a szezonban elérhető rengeteg versenynek és az árnak, mert a brittek nem igazán voltak szégyenlősek mikor beárazták a dolgot.
A hely hibátlan, az alpok déli részének vége az olasz síksággal az előtérben. A közeli reptér miatt van légtér korlát, amit minden nap külön definiálnak, de általában 2200 méter. A starthely közel ezer méteren van és elég tágas, kocsival megközelíthető.
A mezőnyben vannak nagykártyák, de nem mondanám kiemelten erősnek. Esélylatolgatásra nem is vállalkozom, mert a 15-20 igazán nagymenő mellett mindig van további 30-40 olyan aki bármikor odaérhet. Természetesen szeretnék minnél jobb helyen végezni, ami mondjuk az első 30-at jelenti, de akkor nem fér bele semmilyen elbaszás, hozni kell a legjobbat.
A versenyt, mint minden british opent, előben lehet követni, live trackert viszünk magunkkal minden versenynapon. Akinek van ideje és érdekli az megtalálja itt a brithis open alatt:


http://www.livetrack24.com/

Gin Genie Race 2., Avax XC3., Soca Valley Open na mega rotátor köppeny

A márciusi szezonkezdet óta nem írtam blogot. Prózai oka az volt, hogy míg a srácok röpködték a szebbnél szebb távokat, addig én gyógytornára jártam és örültem ha kb vállmagasságig emeltem a karom és nem pisiltem be a fájdalomtól.
Na de ne szaladjunk ennyire előre. 
Idén EB és előre tudjuk, hogy csak EN-D-s ernyők indulhatnak plusz LTF minősített beülő, na meg a sisakkal is volt gondom az előző EB-n ugye EN966.
Télen gyorsan eladtam a beülőmet, egy horvát srác vette meg (köszi Lóri, hogy kivittétek neki). Az ernyőmet is árulom, habár nagyon szeretek vele repülni, de luxusnak tartom, hogy itthon álljon kihasználatlanul. Eddig a kutya nem kérdezte meg, hogy mennyiért adnám oda ugyan, pedig hibátlan darab és ár érték arányban utolérhetetlen.

Szóval kellett egy beülő meg egy ernyő és még sisak is. Rendeltem egy minősített sisakot neten, ami nem volt ugyan olcsó de legalább drága volt és nem igazán kényelmes. Nyomja a fejem, pedig már küldtek bele másik bélést is for free. Biztos a fejemmel van gond. Nagy tanulsága a dolognak, hogy az ilyen dolgokat fel kell próbálni vétel előtt.

http://www.icaro2000.com/products/helmets/fly/fly.htm

A beülő vásárlás kicsit jobban sikerült. Volt azzal is para, mert először a Niviuk Drifter-t szerettem volna, de a forgalmazó (Simonics Peti) tájékoztatott, hogy csak május végére jön meg ha megrendelem. Akkor "plan B" és egy Gin Genie Race 2. megrendel azonnal. Hálás köszönet Simonics Petinek a Gin hazai forgalmazójának, mert a válogatott keret támogatással adta a beülőt nagyon korrekten beszerzési áron.

http://gingliders.com/harnesses/genie-race/


Na már csak ernyő kellene. Az új kétzsinóros csoda EN-D-s cuccokat kizártam, pedig elsőre nagyon rákattantam, főleg az Icepeak 6.-ra, de aztán győzött a józan ész. Elkezdtem keresgélni a neten a használtak között. Leginkább Peak 2., Mantra 4., Gin GTO, Avax XC3 esetleg Swing Stratus 8. jöhetett szóba. Alkudtam vagy 5-6 Peak 2.-re, de nem adták a számomra megfelelő árban, így nekem is szélesítenem kellett a skálát. Így jött képbe aztán az a Gradient Avax XC3. amit sikerült megvennem egy szlovén sráctól. Kicsit leharcolt, de még van benne pár szezon és ár-érték arány szerint nem panaszkodhatom, mert 500 euro-t sikerült érte adnom.

http://www.gradient.cx/en/AvaxXC3/colors 

Arra gondolotam, hogy orvosom határozott tiltása ellenére elkezdem a repülést és mi lehetne jobb erre mint egy jó kis négynapos verseny a Soca völgyében.
Népes magyar csapat utazott ki és hibátlan négy érvényes versenynappal ajándékozott meg bennünket az időjárás.
Sokat nem akarok erről írni, 44. lettem minden nap elrontottam valami apróságot és ez összeadva a végelszámolásnál erre lett elég. Úgy gondolom, hogy az első 20.-ban kellett volna végeznem, de nem csak nekem, hahem lényegében majdnem minden magyarnak.
A vállam miatt nagyon óvatosan duhajkodtam, nem startoltam el időben szinte egyik nap sem és a feladatok alatt is elrontottam valamit ami miatt a négyből három napon az utolsó pontnál rohadtam le és ezzel naponta 20-25 helyet buktam el.
Ellenben nagyon jól éreztük magunkat, a szlovének ismét jó hangulatú kis versenyt dobtak össze.

Következő verseny: British Open - Meduno - Olaszország