Ratitovec Open 2011 - task 3.

Sajnos a helyszínen nem tudtam frissíteni a blogot, és a vasárnapi késő éjszakai hazaérkezés után persze hétfő reggel indultam nyikomra. Aztán a 160+ repülés után reggel 4-kor értem haza mert lekéstem az utolsó vonatot Békéscsabán. De volt olyan szerencsém, hogy mivel Dénes 200+ km-t repült és Adri jött érte kocsival, voltak olyan rendesek, hogy nem hagytak ott. Köszönöm Nekik ezúton is.

Szóval ezek az okok vezettek addig, hogy ilyen késésben vagyok, hogy jóllakassam az információra éhes kedves olvasókat.

Gondolom aki akarta már megtudta az eredményeket és a taskokat, ezért most csak a történelmi hűség kedvéért és leginkább magam miatt írok a maradék két napról pár szót:

Szombat, task 3.:

Az összes létező előrejelzés ék-i szelet jósolt, így a kérdés csak az szélerősségen volt. Gyengébb északias áramlás esetén ugyanis a déli órákban a termikek el tudják nyomni az uralkodó szelet és esélyt adnak egy feladat kiírására.

Igorék nem kapkodtak a felszállítással, mert tudták, hogy a talán később kicsit gyengül a hátszél és csak akkor tudnak összehozni egy taskot.

Mikor felértünk elég határozott hátszél fogadott és sajnos az ég is be volt deszkázva rendesen. Ezzel elkezdődött a várakozás. Mindenki talált valami elfoglaltságot. Volt aki aludt egy jót, vagy mások ettek egy fincsi levest esetleg fánkot. Az 1660 méteren lévő kocsmában, ahová nem vezet fel út, akár ilyeneket is lehet kapni. Igaz cserében mindig annyit fizetsz ami éppen eszébe jut a tulajnak. Milánt jól át is verték, de Budai Peti résen volt és kiverte a balhét, így visszakaptuk a pénzt. Kicsit többet is, mert ezek oda-vissza el tudják cseszni a számolást. Ebből gondolom, hogy nem a rosszindulat vezérelte őket hanem a képességek hiánya :)


A sok várakozás után végre megvan a feladat, rohanunk oda, bepötyögjük, 39 km és alig 20 perc múlva nyitva az ablak. Fogjuk a zsákot és indulunk Milánnal, de Attila nincs meg, legalábbis nem látjuk sehol. Milán kiabál, de semmi válasz. Erre most nincs idő, majd meglesz, itt a hegyen csak nem veszett el.
Megyünk kaserolunk, már csak pár perc a startig mikor megjelenik Attila, rohanva. Elaludt valahol és nem vette észre a történéseket.


Mire kinyit az ablak a strathelyen már nincs hátszél, de igazán semmi szél sincs. A startok ennek megfelelően "szépek", kb. minden harmadik ember ront.


A felhőzet még mindig összezáródott állapotban, a már elstartolók sem igazán estek fel, de ha menni kell, hát menni kell. Belefutós start, elsőre sikerül, jól van, az icepeak 5-tel a gyerek mellettem kétszer esett nagyot egymás után.


Kisiklottam a katlanból és látom, hogy a távolabbi lefutó gerinc felett tekerésznek az emberek, nivó alatt. Odasiklottam és tényleg volt ott valami félkörös, gyenge cucc. 15-20 perc szenvedés után nem tudtam kiemelkedni, egy ideig még nullázgattam pár másik szerencsétlennel, de lassan be kellett látnunk, hogy ez a hajó elment. A nagyobb baj az, hogy nem volt másik. Onnan kicsúsztunk a völgybe, én még át másik oldali hegynek, hátha. De persze nem. Innen már csak a leszálló maradt, mint egyetlen elfogadtható alternatíva.


Addigra már kedves barátaim is oda szopódtak és vicces kedvükben elkezdtek rádiózni, hogy "béci, nagyon figyelj a leszállásnál mert igen-igen rotoros, mindenki kapja az ordas csukásokat", és ráadásul ezt olyan aggódó hangon, hogy persze nekem kétségem sem volt a hitelességét illetően.


Mivel sok baleset a leszálláskor következik be, ezért én sosem szoktam "ellazázni" a dolgot, de most még jobban rámarkoltam a fékre, összeszorítottam a fogam és feszülten, finoman, nagy ívben nyolcasoztam a többi leszállni készülődő ernyő között és vártam az ordas csukást. Közben újabb adás, hogy "úúúúú, béci, most tényleg nagyon figyelj, mert abban a magasságban a legdurvább, mindenki ott csukott el". Már alig voltam 8-10 méteren, na ennek fele sem tréfa, megkéne fékezni a cuccot, de inkább legyen egy kis sebessége. Csak nem jön a csukás, de leszállónak mindjárt vége, nem merem nagyon fékezni, kicsúszok vagy 30 métert a kijelölt területről. Persze tök sima leszállás volt, minden para nélkül, csak srácok vicces kedvükben voltak, én meg nem gondoltam, hogy van olyan sporttárs a világon aki ezzel vicceskedne. Azt hiszem öregszem, a fiataloknak több minden belefér :)


Természetesen akikkel tekertük azt az egy darab kis emelést a hegy előtt és ők kicsit magasabban voltak és ki tudtak tekerni, a felhőszívásban elbotladoztak olyan 20-25 km-t. Így ebből is csináltak egy 130 pontos napot.
A mezőny túlnyomó része a minimum distance-t repülte, amiért 72 pont járt ma.


Eredmények:


http://www.klub-krokar.si/images/stories/Ratitovec2011/task_result_2011-06-25_%2820110625-1715%29ratT2-provisional.html


Az esti programról csak egy képet tennék fel, ebből minden kiderül. Kiválóan sikerült a cucc, sajnos nem is jutott mindenkinek. Lipót Pistitől én kérek elnézést, pedig nem én ettem meg a részét ;)

Következik: ratitovec open 2011 - task 4. avagy cukroztuk a taknyot de jól esett...

Ratitovec Open 2011 - Task 2. - Day is cancelled

Egész éjjel esett és borítékolható volt, hogy a péntek kuka lesz. Későn ébredtünk és a napot egy jó kis kakaó party-val nyitottuk.

Alternatív program keresés és reménykedés a holnapi napban fogja kitölteni a pénteki napunkat.

Ratitovec Open 2011 - Task 1.

A nem igazán ígéretes előrejelzések ellenére is négyen döntöttünk úgy, hogy mégis részt veszünk a kiváló rendezéséről és remek taskjairól híres Ratitovec Openen Zeleznikiben.

A reggeli gyors regisztráció után Igor a verseny rendezője átvitt bennünket a Krvavec-re, mert a Ratitovecen nem voltak adottak a feltételek és szerintük egy gyors, rövid task a sok magyar előtt is ismert Krvavec-ről be tudná adni.

Kicsit szomorú voltam amikor láttam, hogy a régen méltán népszerű versenyen, ahol minden évben 150 pilóta jött össze, most alig lézengtünk a felszállításnál. Viszont amikor a hegy előtt megálltunk egy étteremnél és még vagy húsz ember ott várt ránk, köztük a szlovén elitből szinte mindenki. A két Valic, Vidic, Podobnik, Susa, Oroz, Klemen és még pár srác akik jóval előttünk járnak ebben a műfajban.

Mire felértünk, már ki volt írva a feladat, ami 47 kilóméter lett a gerincen, minden különösebb variálás nélkül, hogy a zárt felhőzet és az aránylag határozott d-ny-i szél mellett is legyen esély a befejezésre.


Az első startok után látszott, hogy nagyon oldalas, rotoros a start és utána nem emel semmi. Kisiklottak előre, majd egy kis domb felett tekertek pár kört és átsiklottak a kokra völgyön és a gerincen próbáltak találni valamit.

Először Budai Peti startolt közülünk, majd pár rotoros start után Podobnik mondta, hogy menjek át a másik oldalra onnan sokkal biztonságosabb. Egy helyi nagykártyára mindig érdemes hallgatni, átmentem és nagyon sima startom volt.

Előre siklás után a kis hegy felett valami rángatós félkörös emelésben fordultam párat, de mivel nem igazán volt kontroll alatt az ernyőm és a gerincen öt ernyő bóklászott, úgy döntöttem, hogy átsiklom hozzájuk. Odaérve persze nem tartott. Továbbsiklottam reménykedve, hogy itt máskor zártabb felhőzet alatt is adja. Most nem így történt, még itt-ott belefordultam egy félkörös emelésbe, de semmi szignifikáns elmozdulás a varión. kisiklottam a völgybe és letettem magam. Gondoltam ez a nap nem lesz érvényes.
Gyorsan összepakoltam és el is eredt az eső. Nagyon későn értünk vissza és kiderült, hogy érvényes taskot csinálnak belőle. Gondolom azért mert ha lesz még 2 nap akkor a pontok 100%-át adja a verseny. 


Sajnos az eredmény listán csak 21 ember nevét láttam, a nagykártyák közül is csak 2-3 pilóta adta le e gps-t. Valószínűleg csak összejöttek egy kis örömrepülésre, de nem regisztráltak a versenyre.


Szóval a task lényegében egy fazék paszulyt nem ért, de legalább nagyon kevesen vagyunk a versenyen. Sajnos ebben az esetben alig fog pontot adni, de most már mindegy, itt vagyunk és kész.


"Eredménynek": http://www.klub-krokar.si/images/stories/Ratitovec2011/task_result_2011-06-23_%2820110623-1930%29Rat2011-provisional.html


Este Milán ragaszkodott a pisztráng sütéshez, és szerzett nekünk halat hozzá. Sikerült hozzá fát "szerezni", erkölcsileg elítélhető módon és indult a sütés.
A tűzrakás kicsit nehezen ment, de aztán olyan parázs lett belőle, hogy egy ökör is megsült volna rajta. Monostori Ati készítette a pisztráng ízesítését, ami minden dicséretet megérdemel. 

Az előrejelzés teljesen elszomorító módon egy hidegfront érkezését jósolta, ezért a halat leöblítettük többször is nem túl korán tértünk nyugovóra.

British Open 2011 - day 4 - task 4

A meteo előrejelzéssel ellentétben reggel nem nézett ki nagyon rosszul az időjárás. Gyorsan fel is vittek bennünket a stol-ra, majd egy 50 km-es feladatot írtak ki a délről lassan közeledő frontfelhőzet ellenére.

12.30 volt a pilon nyitás időpontja. Már vagy 20 perce felhőbe be, felhőből ki játékot játszottunk, mikor már csak 5 perc volt a race start-ig. Szépen kezdtem közelebb húzódni a cilinder széléhez, mikor egyszer csak látom, hogy a mezőny nagy része nem a pont irányába indul, hanem a leszálló fele. Gondoltam bekacsolom a rádiót, hogy lássam mi a helyzet. Sajnos törölték a taskot, és mindenkinek kötelező leszállást írtak elő a távolban szép lassan kialakuló zivatarcella miatt.

Sajnálom ezt a napot, mert esetleg tudtam volna pár helyet javítani és ahogy most látszik, már nem biztos, hogy lesz még több érvényes nap.

British Open 2011 - day 3 - task 3.

Az angolok nagyon színvonalas versenyt rendeznek, de a reggel 8.30 breifing kicsit karcolja az általam még betarthatót. Ahhoz, hogy reggel odaérjünk megreggelizve, kávé, cuccok rendben, fogmosás, mindenki kivárja a budinál a sorát, na ezekhez én már hét órakor keltem. Sajnos ez is éppen, hogy elég volt, mert nagy rohanva értük el a buszokat ma is. Egyből megy a felszállítás, nem pöcsölnek.

A starthelyen a meteo által ígért délies szél fogadott, de felhők kicsit kezdtek nagyobb méretűre hízni mint szerettük volna. Emiatt csak egy 54 km feladatot írtak ki, stol- most na soci - kozlovrob - volce - polovnik lábánál egy kis falu - bánya a krn-ről lefutó gerincen - kobarid. 

Első ránézésre nem tűnik nehéznek, de a most na soci pontot mindig nehéz megcsinálni. Most is ettől tartottam legjobban. Stolról szépen elsiklottunk az ugratóig és csodával határos módon, az elmúlt két nappal ellentétben szépen bele is hajoltunk egy finom kis emelésbe, majd itt volt aki elől a műzli előtt ment, de én inkább a biztosat választottam és bementem a krn katlan felé. Nem is kellett sokáig befele menni, mert a bánya felett kilőttünk a felhőig, onnan aztán ki a műzlihez ahol kb 1700 m-en felbátorodva, hogy eddig minden emelt, elindultunk a távoli és félelmetes most na soci fordulóra. Ekkor Szittó előttünk volt, Máté kicsivel előttem, Gyuri mögöttem egy pár méterrel, Atinak meg elszakadt a gyorsítója, így neki esélye nem volt tartani a lépést, mert mi azért nyomtuk neki rendesen. Szegény le is maradt rendesen. Zolit, Tónit és Pistit nem láttam.

A pont felé közeledve nagyon alacsonyra kerültünk és érintettük a pontot majd egy elég rotoros gyenge lifttel sodródgattunk a tolmin mögött lévő kisebb hegy felé. Ott aztán bebikult és az egész boly kitekert. Onann ki kellett szúrni egy pontra, ami nem volt túl messze, gondoltam elég a magasságunk és elindultam. Szittó ekkor rádiózott, hogy még tovább kell menni a völgyben egy másik pontra is, amit én teljesen elfelejtettem. Ennél a pontnál kicsit besírtam, hogy nem fogunk visszaérni a műzlire és megint lerohadok ott ahol tegnap. Szerencsére aránylag magasan - 900 m - értünk rá a hegyre és ott egyből befigyelt egy 4-5 méter. Azzal felhőig és onnan a hátralévő két pont már a félgyorsító és teljesen kinyomott pedál között telt. 

A célba nagyon magasan sikerült beérni és minden emelt, kb 20 percig tartott míg fülcsukva le tudtam szállni.

Magyarok között elsőnek sikerült beérnem ma célba és ezzel az eredménnyel nagyon boldog vagyok. Utánam Szittó egy-két perccel, majd Gyuri, Máté, Ati, majd Zoli, Tóni és Pisti, de közülük nem tudom a sorrendet.

Sajnos ez a mezőnyben csak a 32. helyre lett elég nekem - még nem volt végeredmény, lehet változik - ami kicsit megkeserítette a mai méznyalást. De ne legyünk telhetetlenek, egy ilyen mezőnyben valahol itt a helyem és ezt tudomásul kell venni. Vagy legközelebb jobban kell neki nyomni...

Összességében jó nap volt, ha nem féltek volna a zivatartól, akkor a mai inkább 100+ -os időjárás volt mint a tegnapi. 

A meteo előrejelzés nem olyan biztató a következő napokra, de reménykedünk még 1-2 érvényes taskban.

eredmények és live tracking link itt elérhető:

http://www.paraglidingcomps.org.uk/default.aspx?WebPageID=7

üdv mindenkinek,

British Open - day 2 - task 2

Kicsit befáradtam a mennyiségi sörfogyasztástól, de azért írok pár sört :)

A mai meteo egy különlegesen jó task lehetőségével kecsegtetett ma reggel. ehhez mérten egy finom kis 98 km-es feladatot tudtak kiírni sok fordulóponttal, ami már a start előtt gondolkodásra késztette a folyamatos alkoholfogyasztás miatt egyre csökkenő agysejtjeinket.

Stol-kobarid-polovnik-volce-kobarid-a kobala mögötti legmagasabb csúcs - mosna soci - kobarid az útvonal. Azoknak akik nem ismerik a helyet: nem egyszerű feladat. 

Az időjárás nem úgy alakult mint a meteo ígérte. Alacsonyabb felhőalap, erősebb keleti szél. Ez elég is volt ahhoz, hogy a mezőny nagy részét kiszórja.  Folyamatosan hullottak ki az emberek már elejétől kezdve. A polovnik csúcsán lévő pontnál már sajnos kb 30 ernyő volt előttem kb 4-5 km-rel. Ez már önmagában elég hervasztó dolog. Viszont amikor a stol előtti pont után az ugratón tekertünk ki, már nem is láttam az élbolyt. Ez már több mint szomorú. Mátéval, Tónival, Zolival mentünk, Gyuri picit lemaradva, Szittó előttünk pár kilcsivel nyomta. Ati sajnos az elején eltaktikázta és kicurrant. Picit szomorú lett ettől, de mondtam neki, hogy a kudarcokon felül kell emelkedni és következő nap felszívni magát az embernek és betolni a célba.

Következő kiesőnk Gyuri lett, a műzlire siklás megint nem adta neki. Zoli is ott vérzett el de átsiklott a keleti oldalára, ám ott sem adta neki. Ezek után Tóni és én következtünk, megcsináltuk a Volce nevű pontot és onnan megint a műzlire kellett visszasiklani, ami nagyon alacsonyan sikerült és hiába lejtőztem vagy húsz percet, nem tudtam kitekerni. Itt lett game over a mai szereplésem. Tóni pár száz méterrel mögöttem adta fel a harcot. Lipót Pisti, akiről estig megint nem tudtunk semmit, az utolsó pontig küzdött és ezzel elég előkelő helyet tudott magának kicsikarni.

A mai nap hősei pedig, Szittó és Máté, akik betolták a célba. Minden elismerésem nekik, óriási teljesítmény volt részükről.

Eredmények és live tracking, amivel élőben követhető az esemény itt:

http://www.paraglidingcomps.org.uk/default.aspx?WebPageID=7

szép napot mindenkinek!

British Paragliding Open - Kobarid - Slovenia

Egy gyors bejegyzésre futja tőlem a mai első feladat után.

Nyolc magyar gladiátor kezdte meg ma Kobaridban a British Open-t, amelynek első napján egy 64 km feladattal örvendeztetett meg bennünket a task committee.

13.00-kor ablak nyitás és 14.00 indul a pilon a starthely előtti pontról, 2km exit cilinderrel. Utána 5 fordulópont és a végén a cél a szokásos kobaridi benzinkút és a Teja bár melletti leszálló.

Szittó, Percze Ati, Máté, Szabó Gyuri, Tóni, Máté Zoli, Lipót Pisti és jómagam szeretnénk megbirkózni a lehetetlennel és a legújabb kétzsinóros csodákkal próbáljuk felvenni a versenyt.

A feladatot látva úgy gondoltam nem kell korán startolni mert egy egész óra van a pilonig és a starthely előtt van a pilon. Arra gondoltam nem akarok egy órát keringeni mielőtt elkezdődik a feladat, majd várok fél órát és utána megyek. Viszont a kb 140 emberből 70 eltolta rögtön ablaknyitáskor, így nekem sem maradt türelmem kivárni amit elterveztem. 13.10-kor startoltam és kb 10 perc alatt lehetett olyan pozícióba kerülni amiből már lehetne indulni. Szomorúan konstatáltam hogy maradt még 40 perc. 140 ernyő között elég kínkeservesen teltek a másodpercek.

Mikor végre indult a buli, akkor a szokásos őrült stol-gerinc oda-vissza kezdődött. kobaridig majd vissza az olasz határ és utána megint vissza kobarid melletti forduló, majd tolmin előtt kicsivel az utolsó pont és utána a műzlin még egy termik és végsiklás.

Az elejét semmi esélyem nem volt elérni de még a második bolyt sem sikerült megcsípni. Ezek nagyon elmentek, ezért nem maradt más mint biztosan aránylag a lehetőségekhez képest magasra tekerni a rizikós részek előtt. Konkrétan egy ilyen volt, ahol az eleje nem sokat tekert, de mi megálltunk és én addig nyomtam amíg tutira nem éreztem, hogy meg tudom csinálni a műzli-t. Sajna Máté, Gyuri, Ati és Tóni kicurrantak ennél a résznél.

Én Máté Zolival mentem végig és lényegében együtt értünk be, Zoli 20 másodperccel előttem. Szittó megelőzött minket bő 10 perccel, Lipót Pisti pedig egy jó óra múlva megérkezett és elment még kicsit örömrepülni. Aki ismeri tudja, hogy Ő így szereti :)

Fél órát kaptam az elsőtől és ez kb a 37. helyre lett elég. Szittó olyan 30., Zoli, 36., Máté kb 90. a többiek utána párral.

Részletes eredmények linkjét később becsatolom. Aki élőben szeretné követni az a live tracking adta lehetőségek miatt megteheti. A linkjét nem tudom de rá lehet keresni gondolom. A mai is élőben ment az earth-ön.

Vacsoránál beszélgetem egy svájci gyerekkel (subi, aki ismeri), aki eddig valami gyengébb ernyővel repült, de most 10.2-vel nyomja és azt mondta, hogy lényegében nem tekertek az egész taskon!!!! 

További bejegyzések várhatóak a héten a verseny alatt. Kövesd élőben is és azután olvasd el, hogyan láttam én belülről.

safe landing&sex-fly-rock&roll