amikor menni kell...

2012. július 29., vasárnap

Ukrainian and Polish Open 2012 - Krusevo - Macedonia

A tavalyi jól sikreült krusevoi verseny után garantálható volt, hogy ha lesz valami ütős kis verseny akkor jövünk. Aránylag nagy a tavolság majdnem ezer kilóméter amit nem kapkodva közel 12 óra sikerült abszolválnunk, de ennek ellenére bőven megéri a fáradságot, mert nagyon jó körülmények között lehet itt versenyen repülni. A kiváló szervezést pedig Goran, macedonia siklóernyős pápája garantálja.

Volt egy tréning task is, de mi 11 órakor értünk ide és annyira tompa voltam a fáradságtól, hogy nem vállaltam be, meg amúgy is én tavalyról már valamennyire ismerem a helyet. A többiek elstartoltak, de fél óra után összeállt a zivatarcella és azpnnal leparancsoltak mindenkit a levegőből.

A mezőny elég erősnek tűnik, bár az ezt követő verseny itt a pwc lesz, de 15 pilótánál több nem jött korábban, hogy indulhasson itt is. Ennek ellénére szerintem pontban nem fog rosszul adni, mert 150 pilóta van és vannak orosz, lengyel, ukrán, makedón, szlovák, dél-afrikai, indiai, angol, magyar top pilóták akik viszik fel a pontokat.

Az első task egy közel 60 km-es zig-zag feladat déli irányban, mert az északias szél nem tette lehetővé a zárt feladatot. A sok pilóta miatt 1 óra 15 perc volt az ablak és a pilon között amit a levegőben ki kellett várni. Folyamatosan ment a helyezkedés, hogy a hegyen várjuk-e ki a race startot vagy kint a síkságon, de a végén a lapos nézett ki jobbnak. A pilont elég jól kaptuk el Máté, Tóni, Budai Peti és Milán lépett ki először, én Ráccsal kicsit mögöttük, Vértes meg egy másik bollyal külön útvonalon nyomult.

Megcsináltuk az első pontot és a második felé mentünk amikor az eleje alacsonyra került, mi Ráccsal visszafogtuk magunkat és nem rohantunk hanem addig tekertünk amíg adta. Láttuk, hogy Máté, Tóni, Peti és Milán lecurrannak, így próbáltunk a kurzustól jobbra a dombokon kereseni valamit ami persze nem jött össze és elvesztegettünk a begyűjtött plusz magasságból pár száz métert. Balátva, hogy itt nem tudunk kitúrni semmit, mi is átindultunk a szemben lévő dombokra ami előtt a többiek kiszopták. Nagyon alacsonyan értem be de óriási szerencsével sikerült egy gyengével kitekerni. Ekkor Ráccsal meg Vértessel együtt mentünk és megdöbbentem, hogy az első 6-8-ban vagyunk. De még volt egy pont a cél előtt és több mint 15 km. Nem sokkal később magasan jött egy boly hátulról és már nem is mi voltunk elől, de a cél előtt összekeveredtek a bolyok és bárki nyerhette volna (a sok top ernyő mellett én azért nem), Rácsnak volt közülünk leginkább esélye, de elszöszmötölte az időt és kapott 2 percet az elsőtől. Balázs meg én 5 percet kaptunk az elsőtől és ez a 17. helyhez volt elég, de itt 2 percen belül vagy 10-en estünk be a célba.

Nagyon örülök ennek az eredménynek a sok versenyernyő meg 2 zsinóros EN-D-s mellett az én kis "körkupolás" avaxommal elégedett vagyok.

Csapatban egyébként nem állhatunk rosszul, mert ugye hárman is 900 pont felett kaptunk, tehát itt még bármi lehet.

Eredmények itt: http://www.airtribune.com/sites/default/files/task1_result.html

Van live track a www.airtribune.com - on keressétek, illetve olvassátok Máté blogját és a www.ernyosfurom.hu oldalt. 

Kommenteket, biztatást, kritikákat várunk nagy számban.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése