amikor menni kell...

2011. május 31., kedd

British Open 2011 - day 3 - task 3.

Az angolok nagyon színvonalas versenyt rendeznek, de a reggel 8.30 breifing kicsit karcolja az általam még betarthatót. Ahhoz, hogy reggel odaérjünk megreggelizve, kávé, cuccok rendben, fogmosás, mindenki kivárja a budinál a sorát, na ezekhez én már hét órakor keltem. Sajnos ez is éppen, hogy elég volt, mert nagy rohanva értük el a buszokat ma is. Egyből megy a felszállítás, nem pöcsölnek.

A starthelyen a meteo által ígért délies szél fogadott, de felhők kicsit kezdtek nagyobb méretűre hízni mint szerettük volna. Emiatt csak egy 54 km feladatot írtak ki, stol- most na soci - kozlovrob - volce - polovnik lábánál egy kis falu - bánya a krn-ről lefutó gerincen - kobarid. 

Első ránézésre nem tűnik nehéznek, de a most na soci pontot mindig nehéz megcsinálni. Most is ettől tartottam legjobban. Stolról szépen elsiklottunk az ugratóig és csodával határos módon, az elmúlt két nappal ellentétben szépen bele is hajoltunk egy finom kis emelésbe, majd itt volt aki elől a műzli előtt ment, de én inkább a biztosat választottam és bementem a krn katlan felé. Nem is kellett sokáig befele menni, mert a bánya felett kilőttünk a felhőig, onnan aztán ki a műzlihez ahol kb 1700 m-en felbátorodva, hogy eddig minden emelt, elindultunk a távoli és félelmetes most na soci fordulóra. Ekkor Szittó előttünk volt, Máté kicsivel előttem, Gyuri mögöttem egy pár méterrel, Atinak meg elszakadt a gyorsítója, így neki esélye nem volt tartani a lépést, mert mi azért nyomtuk neki rendesen. Szegény le is maradt rendesen. Zolit, Tónit és Pistit nem láttam.

A pont felé közeledve nagyon alacsonyra kerültünk és érintettük a pontot majd egy elég rotoros gyenge lifttel sodródgattunk a tolmin mögött lévő kisebb hegy felé. Ott aztán bebikult és az egész boly kitekert. Onann ki kellett szúrni egy pontra, ami nem volt túl messze, gondoltam elég a magasságunk és elindultam. Szittó ekkor rádiózott, hogy még tovább kell menni a völgyben egy másik pontra is, amit én teljesen elfelejtettem. Ennél a pontnál kicsit besírtam, hogy nem fogunk visszaérni a műzlire és megint lerohadok ott ahol tegnap. Szerencsére aránylag magasan - 900 m - értünk rá a hegyre és ott egyből befigyelt egy 4-5 méter. Azzal felhőig és onnan a hátralévő két pont már a félgyorsító és teljesen kinyomott pedál között telt. 

A célba nagyon magasan sikerült beérni és minden emelt, kb 20 percig tartott míg fülcsukva le tudtam szállni.

Magyarok között elsőnek sikerült beérnem ma célba és ezzel az eredménnyel nagyon boldog vagyok. Utánam Szittó egy-két perccel, majd Gyuri, Máté, Ati, majd Zoli, Tóni és Pisti, de közülük nem tudom a sorrendet.

Sajnos ez a mezőnyben csak a 32. helyre lett elég nekem - még nem volt végeredmény, lehet változik - ami kicsit megkeserítette a mai méznyalást. De ne legyünk telhetetlenek, egy ilyen mezőnyben valahol itt a helyem és ezt tudomásul kell venni. Vagy legközelebb jobban kell neki nyomni...

Összességében jó nap volt, ha nem féltek volna a zivatartól, akkor a mai inkább 100+ -os időjárás volt mint a tegnapi. 

A meteo előrejelzés nem olyan biztató a következő napokra, de reménykedünk még 1-2 érvényes taskban.

eredmények és live tracking link itt elérhető:


üdv mindenkinek,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése