amikor menni kell...

2012. május 31., csütörtök

British Open 2012 - Task 4.

A negyedik task a nagy "ha" napja volt. Tóni azt mondta, hogy a nagyapja kedvenc szólása volt, hogy "HA öreganyátoknak pöcse lenne akkor ő lenne az öregapátok". Ráadásnak még Losi régi mondása is idevágó: "HA nem baszom el, megnyerem". Mindezek ellenére nem bírtuk abba hagyni a ha-val kezdődő mondatokat...

Reggel biztató, napos idő, gyenge széllel. Ez így most már minden várakozásunkat felűümúlta, mert mielőtt otthonról elindultunk azt mutatta a meteo, hogy akár minden napot is dobhatunk a kukába.

A zivatar veszély miatt és, hogy legyen érvényes feladat, elég rövidet írtak ki, valami 49 km, de ha a sok pont cilinderét leszámítjuk akkor csak 38-at kell megtenni ha nyílegyenesen a kurzuson mennél.

A pilonra várakozás és egymás lökdösése a termikből ismét 45 percig tartott, majd elindultunk. Úgy éreztem, hogy jó helyen vagyok, de hamar kiderült,  hogy sok pilóta jobban ráérzett a dologra, mert tövig nyomott gyorsítóval közlekedtek a gerincen ide-oda. Mire rájöttem, hgy felesleges kitekergetni a gyenge lifteket, mert haladok vele jobban, addigra már 20-25 ember igencsak meglépett. Szép sorban csináltuk a pontokat, de nem a korábbi napok tapasztalatai alapján, ahol mindenki kint ment a laposon, hanem gerinc végig majd kiszúr a pontra és vissza a gerincen. Na ezt kb ötször. Minden magyar látótávolgásra volt tőlem a task alatt, de egy jó 4 km-es siklást követően, bezárult felhőzet alatt hirtelen nem találtunk semmit és nagyon alacsonyra kerülve egy termikben találtuk magunkat. Azért vicces volt,  hogy a repülés második órájában ennyi pont és ennyi ernyő meg opció között egyszerre csak a négy magyar egy termikben nyaldossa a 0,2 métert talaj +200-on. Amikor a faluból felhallatszó kutyaugatás elnyomja a varió hangját, már eléggé bajt érzek. Tóni állítólag még a kutyalánc csörgését is vélte hallani, de megmenekültünk. Tónit kivéve, mert Ő még megcsinálta hegy előtti pontot és alacsonyabban sodródott vissza hegyre mint én és neki már túl gyenge a volt az ami nekünk sem volt azért méznyalás. Valahogy kitekertünk 1000 méterre és Szilárd ekkor elindult a végsiklásra. Ekkor döbbentem rá, hogy Ő is megcsinálta már a hegy előtti pontot és neki oda már nem kell kimenni. Utólag láttam a track logon, hogy 200 méterre voltam a cilindertől amikor ott keresgéltünk emelés után. Óriási hiba, hogy nem csináltam meg. Na mindegy, most már elég a magasságunk, Mátéval elindultunk és begyűjtöttük a pontot. Innen 8 km-volt hátra és kb 800 méteren voltunk.
Több opció is adódott. Vissza hegyre, kiteker 1000-1050-ig és onnan soklás, vagy elindulunk a kurzuson és ha tart vagy jön emelés akkor simán beverjük a célba. Én kicsit balra, ahol eddig minden nap adta, láttam egy ernyőt emelkedni, ezért elindultam arra fele. Máté is oldalazgatott velem. Félúton voltunk amikor az ernyő elindult a végsiklásra és már nem festette nekünk a termiket. Mikor odaértem nem találtam semmit, lehet, hogy még kicsit a gerinc irányában kellett volna keresni. De én sem akartam húzni az időt és Máté is mondta, hogy biztos lesz emelés a síkságon, így elindultunk az utlsó pont felé a cél előtt.
Nem volt semmi, sőt nem is tartott. Szépen elmerültünk és az utlsó pontnál leszálltunk a céltól 2,5 km-re.


Olyan 30. körül értünk volna be "HA" nem csesszük el.
"HA" megcsinálom a pontot ami 200 méterre volt, simán beadja.
"HA" a pont után visszamegyünk a hegyre, simán beadja.
"HA" a kurzuson megyünk simán beadja, mert láttuk, hogy utána arrafelé mindenkinek adta.
"HA" még ott a végsiklás előtt elkezdem keresgélni az emelést és kicsit rásiklok a hegyre, simán beadja.
"HA" nem csesszük el akkor most összetettben 22-25 között lennék.

Persze tudjuk,  hogy ezeknek a mondatoknak semmi értelme, de azért még másnap reggel is ezen témáztunk.

A száraz tények: 61. senkiházi lettem ezen a taskon. Összetettben pedig a 34.

Megvan a 3 érvényes nap és ezzel a verseny is jól fog pontozni. Kérdés persze az, hogy kinek. Ez majd elválik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése