Skynomad Open 2011 - Sopot - Bulgária - Task 4. A magyarok tudtak egy rövidebb utat!

A tegnapi pihenőnap után, gyenge délies szélben mondhatni optimális körülmények fogadtak a starthelyen. Kicsit elcsesztük az időt reggel, és lényegében az utolsók között értünk fel. A feladat már kint volt a táblán még kipakolni sem volt időm és már breifing.


83 km-es lapos háromszöget írtak ki, ami kicsit csalóka mert 3 km-es volt mind a három fordulópont cilindere. Ez azt jelenti, hogy 18 km lejön a távból, egész egyszerűen azért mert nem kell elmenni a pontig, és minden pontnál kb. 6 km lejön.


A start pilon előtt most összejött a mezőny a felhő alatt és ment a kint a bárány bent a farkas játék, fél kör kint a felhőből, fél kör félig bent.


Elindultunk és gyorsan tudatosult bennem, hogy ez most nem az a mindenhol 6 méter-es nap lesz. A gerincen mentünk és alig-alig adta. Elkezdtük megbecsülni a 0,5-öket is. Szépen mentem az első 10-ben a gerincen, mikor már az első pont közelébe értünk Milán és Laci bemondták, hogy megcsinálták a pontot. 


Na, ne má'! Itt vagyok az elejében, nem látom őket sehol, ez, hogy lehet?!
Ezek a kis sumákok a gerinc előtt, lényegében a laposon kaptak egy felhőutat és beelőzték az egész mezőnyt. De ami vicces volt, hogy láthatatlanul. A többiek még azt hihették akik velem együtt mentek, hogy mi vagyunk elől.


Ennél a mumentumnál kicsit korábban történt a mai nap legborzasztóbb eseménye. Képes Peti lecurrant. Az overall 2., a reménységünk, az üdvöskénk  leszopódott az első pont előtt. Csalódottság töltött el, de nem volt idő most ezen agyalni, menni kell tovább.


A task további része azzal telt, hogy a 3 szökevényt (a magyar srácokkal volt még egy bolgár is) próbáltuk üldözni. Nagyjából 4 km-rel voltunk lemaradva tőlük az egész feladat alatt. Nagyjából 10-12 ernyővel mentünk és hajtottuk űztük, de sajna én még ezekből is elengedtem nagyjából 5-6 embert. A repülésem megfűszerezte még, hogy a cél előtt 9 km-rel egy 7-es learamnak köszönhetően majdnem lecurrantam. De az utolsó pillanatban az Úr rámemelte tekintetét és megkönyörült. Miután a -7 után lett egy +6, már nem bíztam a véletlenre és rettenet magasra tekertem, be is értem az űrben. Itt elment 2-3 ember, de nem bántam, csak a beérés számított.


Ekkor már Milán és Laci a célban ünnepeltek. Laci azt mondta, hogy akár egy jó öreg marha is meg tudott volna fűzni pörköltnek annyi idő alatt míg beértem utánunk, de ezzel sem tudta kedvem szegni.


A két nyertes nem tudta eldönteni, hogy ki ért be előbb és még 2 óra múlva is azt szakértgették a tack log-okból, hogy most ki afogja nyerni a napot.


Az eredmények még nincsenek kint, ezért most erre a kérdésre nincs válasz.


Az eredmény link itt lesz később:


Horák Gyuszi és Böröcz Greg is beverték a célba, a magyar csapat ezzel megint       
hihetetlen eredményt produkált és ezzel végleg beírta magát a siklóernyőzés történetébe :))))


track log:


http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:beci/4.8.2011/08:52

A boldog nyertesek (fotó by béci)