amikor menni kell...

2011. augusztus 1., hétfő

Skynomad Open 2011 - Sopot - Bulgária - Task 1.

Greg és új barátja (fotó by greg)


Negyedik alkalommal nem tudok ellenállni a balkán csábításának, és ismét célba vettem a sopszka saláta, a matrijoska baba és rózsaolaj hazáját. Egy normál középeurópainak bulgária talán a tenger és napfény országa, de a vicces az, hogy bármennyire is közel van ide, még soha nem mentem le addig. Talán pár éve egyszer elindultunk egy eltörölt versenynapon, de lerobbant a busz amivel elindultan vagy ilyesmi és megint kimaradt.


Most Milánnal ketten vágtunk neki egy 3 hetes túrának, melynek első állomása a sopoti verseny, majd átmegyünk a szlovén-horvát közös rendezésű krusevoi megmérettetésre ami makedóniában van. Azután pedig Amadé barátom által évek óta erősen marketingelt raska open szerbiában ami pre-pwc is lesz egyben.


A három verseny közül természetesen a szlovén lesz a legbikább, ott még több magyar fog csatlakozni hozzánk.


Az itteni magyar résztvevők: Horák Gyuszi, Galamobos "onemoredrinklacikám" Laci, Böröc Greg (akinek nagyon örülök, mert ezer éve nem találkoztam vele), Képes Peti, Milán és én.


Regisztráció gyorsan és rendben lezajlott, a skynomad klub gyönyörű megújúlt irodájában. Aki ismerte a régit nagyon meglepődne.
A résztvevőkről keveset tudok, nincsenek ismert nevek és kevesen is vagyunk. Amikor döntöttem, hogy jövök arra gondoltam, hogy a következő héten lesz a cseh open és a múlt héten volt a pwc törökországban hátha az után és emez előtt eljönnek a nagykártyák ami rangot adna a dolognak. Sajnos nem így történt, így ez a verseny nem sok pontot fog osztani.


A korai breifing után komótosan ment fel a csapat a még mindig erősen lepukkant lifttel. Szerintem komoly életveszély a használata, de vagy felmegyek ezzel vagy lentről nézem a versenyt. Döntöttem: vállalom a veszélyt és belenézek az oroszlán torkába.


A task komitit ma nagy kihívás elé állította a hely és az időjárás, majd egy rettenetesen bonyolult feladatot sikerült kiírniuk: go to east 200 km.
Hát ez meg mi bazdmeg? Se fordulópont, se pilon nyitás, se race to doal. Hát de én ilyeneket ígértem az olvasóimnak bakker. Kérem vissza a pénzem...


Zárójelben jegyzem meg, hogy remélem csak ma írtak ki ilyen hülyeséget, mert  ha kitalálták, hogy a verseny biztonsága érdekében egyirányú távrepülő feldatatok lesznek akkor morcos leszek. Olyat otthon is tudok repülni, nem kell rekedtre szopatnom magam itt a balkánon a rotorban.


Még start előtt odamentem Nikolayhoz (meet director) és megkérdeztem, hogy a 10 km-re lévő heves zivatar és villámlás-mennydörgés ellenére megkezdjük-e a feladatot. erre annyi volt a válasza, hogy "of course". Kérdőjellel a fejemben startoltam, de az 5-6-os emelésekkel tarkított első kitekerés után gondoltam majd lesz valahogy.
Az eleje eléggé elment mert mivel az idő nem számított és kurvára esett-villámlott nem messze tőlünk, nem startoltam egyből. 
A gerincen végig voltak emelések és inkább azért kellett küzdeni, hogy a felhő ne szívjon be állandóan. kb 20 km után van egy plató és fordul a hegy kicsit. Na onnan jött a fekete leves. Az erős szembe szél mosott le a hegyről és hiába indultam felhő alól ha rossz volt az ütem és kicsit lentebb kerültél máris bajban voltál a tagolt gerinc rotoros oldalain. Az első ilyet megúsztam és azt gondoltam most már tudom miként vegyem elejét, hogy ilyen helyzetbe kerüljek megint. Hát rosszul gondoltam. Felhőböl indulva egy széles dűznit nem tudtam átütni és a rotorja lenyomott, úgy, hogy kicsin múlott, hogy ne komolyabb problémát kelljen orvosolni. Azért így is volt minden amit egy jó érzésű távrepülő versenyző nem szeret a táncrendjébe felvenni. Gondolom Lóri barátom akrós performance-ba ez bőven belefér, de nekem nem volt őszinte a mosolyom.


Aztán szerencsésen letettem magam közvetlen a hegy lábához egy kisebb szabad területre a fák közé, majd szomorúan láttam, hogy boldog-boldogtalan 20-25 perccel később elrepül felettem. 
Később kiderült, hogy stoppolták a feladatot. Volt baj elég. Zivatar a hegyen a hátunk mögött pár kilcsivel és jött végig mögöttünk. Erős, rotoros szembeszeles kurzus, mentőernyődobás, stb...


Nem tudom hanyadik leszek, ki hol áll, majd kiderül később. Leadtuk a gps-t, de még nincs kész a letöltés. Most úgy néz ki, hogy Képes Peti ment legtovább, kicsit viszább Milán, majd Laci és én egy helyen és Gyuszi meg Greg talán kicsit hátrébb. Nincsnek nagy különbségek, pontban sem lesz ez 400-500 pontosnál több szerintem.


Szóval eredmények később és kövessétek a 3 hetes túrát folyamatosan vagy senki nem a télapótól semmit.

2 megjegyzés: